Hangos Napok 2015 - Napközis tábor

szöveg: Bödecs Mónika és Nider Zoltánné; fotó: Gulyás Róbert, Lakos Ádám Evangélikus Szeretetszolgálat, Rostáné Piri Magda

Idén nyáron is megrendezésre került Bobán a várva-várt Hangos tábor, melynek főszereplői kicsik és nagyobbak egyaránt voltak. Az elmúlt évek sikeres táborozása arra ösztönözte a szervezőket, hogy két részletben, két hét leforgása alatt, 4-4 nap tudjanak részese lenni a gyerekek annak a fantasztikus közösségnek, ahol mindenki megtalálta a maga helyét, „játékát”, játszótársát; nem is beszélve arról az útravalóról, amit ajándékba vihettek magukkal haza a gyerekek, hisz minden napnak megvolt a maga értéke, tanítása, tanulsága.

Az első hét napjain még az egészen picik is otthonosan érezhették magukat itt, hisz a legfiatalabb táborlakó még a 3. életévét sem töltötte be, mégis örömmel vett részt a feladatokban, játékokban, s talált új barátokat.  Minden napnak megvolt a napirendje, sajátossága, különlegessége. A változatos programok miatt senki nem unatkozott; öröm és jókedv volt jelen a falak között. Ezt bizonyítja az is, hogy a percek, órák, napok hihetetlenül gyorsan elteltek, hisz mindenki jól érezte magát az összetartó közösségben. 

A napok általában reggelizéssel kezdődtek, előtte azonban közösen hálát adtunk az ételért, mely az asztalkánkra került. Miután a segítőknek, s a szervezőknek köszönhetően nem maradt üres a gyomrunk, következett az áhítat, ahol nem csak énekeltünk, zenéltünk, beszélgettünk, hanem egy-egy fontos eseménnyel, történettel ismerkedhettünk meg.

Első nap Jézus Krisztus születésének történetével kapcsolatos játékokban vehettek részt a csapatok. Dramatizáltunk, „actyvitiztünk”, s különféle segítséget adtunk egymásnak játékos formában. A táborlakók színeknek megfelelően egy-egy vegyes csapatot alkottak felnőttekkel együtt, így jobban megismerhették egymást, s erősítették a csapatszellemet.

Ebéd után mindig volt egy kis szabadidő, amikor a fáradalmakat kipihenhették a kicsik, s különféle játékokat kereshettek maguknak. Előkerültek a festékek, hullahopp karikák, ugrókötelek, labdák, társasjátékok, gyöngyök, s még sorolhatnám a véget nem érő sort. Azonban az is előfordult, hogy a délelőtti program annyira lefárasztotta a résztvevőket, hogy játék helyett inkább az ebéd utáni alvásra esett a választás. 

A második nap fontos története a Tékozló fiúról szólt, melyet részletekben mutattunk be a gyerekeknek, s ezekhez egy öt állomásból álló játékos vetélkedő is kapcsolódott. Minden állomásnál felnőtt vezette a feladatot, ahol a csapatok szintén zsetonokat gyűjthettek össze, melyeket a tábor lezárásakor beválthattak különféle ajándékokra. Így még erősebb volt a motiváció arra, hogy helyesen oldják meg a feladatokat, s minél több pontot gyűjtsenek össze a csapatok. A nap végét mindig az áhítat és az uzsonna zárta, mialatt megbeszélhettük, kinek hogy telt a napja, mi tetszett benne.

Szerdán a tábor harmadik napján az idő egy kicsit szomorkás hangulatban volt, de a gyerekek hiánytalanul és jó kedvvel megérkeztek. A finom reggeli után Jónás történetével ismerkedhettünk meg. Vajon Jónás mennyire volt engedelmes? És mi mennyire vagyunk engedelmesek a mindennapi életben? Kinek engedelmeskedünk?  Ezek a kérdések egy kis gondolkodásra ösztönöztek mindenkit. Laci bácsi és Ancsi néni zenei kíséretet biztosított a gyerekek által választott énekekhez. Ezután pedig Gábor bácsi varázsolt fergeteges hangulatot a táncházban, ahol mindenki meggyőződhetett arról, hogy van egy kis tehetsége a néptánchoz és a mozgáshoz. Ebéd után a sátrakban folytatódott a délutáni tevékenység.

Az egyik sátor játszóházzá, a másik kézműves pavilonná alakult. Akik játszani szerettek volna, azok a társasjátékok, kártyák és kirakók közül választhattak. Akinek kézműveskedni volt kedve készíthetett a délelőtti történethez cet halat több féle módon (pl.: csipeszből,gipszből, rajzolhatott is). A délután úgy elszaladt, hogy csak azt vettük észre, hogy itt az uzsonnaidő, és már indulhattunk is haza.

Csütörtök reggeli után már mindenki tudta, hogy a nagyteremben kell gyülekezni. Ezen a napon "A magvető története" serkentett gondolkodásra, vagy mozgásra mindenkit. Mert a történetet nem csak meghallgattuk, hanem el is játszottuk.

Reményeink szerint a mag mindenkinél jó talajba hullt. Persze a közös éneklés és imádság ma sem maradhatott el. Majd Gábor bácsi ismét új lépéseket tanított. Ki gondolta volna, hogy a néptánc ilyen érdekes? Ugye gyerekek?

Ebéd után ismét játszóház és kézműveskedés következett. A tegnapi ceteket ki kellett festeni. Nagyon érdekes feladat volt. Mindenkié egyedi és szép lett. A napocska sajnos nem sütött olyan nagyon, hogy a medencét használhassuk, de a lángos és a főtt kukorica azért nem maradt el, így egy kis strand jellege  is lett az utolsó délutánnak. Mindenki jókedvűen és feltöltődve indulhatott haza.

Reméljük sokan emlékeznek szívesen vissza erre a négy együtt töltött napra! 

 

 

 

 

A Hangos tábor egy igazán nagyszerű, felejthetetlen, emlékekben gazdag hetet varázsolt nekünk. A hangulat, a programok, az emberek, az összetartozás, a barátok, s a napok mondanivalója, tanítása egyaránt nyomot hagy bennünk örökre, ebben biztos vagyok! 

 

 

 
 
 
 
 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30